Nemzeti ünnep csak az lehet, amelyet a nemzet valóban a szívébe fogad. 1956. október 23-a a szabadság ünnepe a magyarok számára. Mi ezekben a jelentős pillanatokban képesek voltunk összefogni a hazánkért, az otthonunkért, a jövőnkért. Az ünnep példa és tanulság. Az ünnep tartást ad, erkölcsi alapot szolgáltat, és kapaszkodót biztosít a világban.
Nagy megtiszteltetés ért bennünket, hiszen iskolánkat kérték fel a városi ünnepség megtartására a forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján.
A Sárospataki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 8. évfolyamos diákjai készen álltak, hogy színvonalas és megható megemlékezést biztosítsanak az egész város számára. A Művelődés Háza és Könyvtára színháztermében iskolánk csaknem valamennyi diákja részvételével lenyűgöző előadást, érzelmes történeteket, megható beszédeket hallhattunk és tekinthettünk meg, így tisztelegve azok előtt, akik bátran harcoltak azért, hogy hazánk szabad és független legyen.
Felkészítő pedagógusuk, Kanyóné Preszoly Ibolya elkötelezettsége és támogatása mély benyomást tett a szereplő diákokra, akik lenyűgöző és szívbemarkoló előadást adtak a megemlékezésen. Az iskolai énekkart Burtics Márta tanította be és irányította.
„Csak akkor születnek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.”
Ady Endre: A Tűz csiholója
